Általános tájékoztató

A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat 2019. július 1-től elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

A közjegyzői díj elemei

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján vagy jogszabályban meghatározott fix összeg szerint) és
– költségtérítés (költségátalány, valamint a készkiadások).

Munkadíj az ügyérték alapján

Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.
Visszatérő szolgáltatások, vagyoni értékű jogok értékét azok egyévi értékének alapulvételével kell figyelembe venni, amennyiben határozatlan időre kötik a szerződést az ilyen ügyben, úgy az egyévi érték háromszorosa irányadó, határozott idejű szerződés esetén pedig a határozott időre eső szolgáltatási összeg.

Az ügyértékhez igazodó általános munkadíj összege:

a) 20.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 5.500 Ft

b) 20.000 Ft feletti, de 50.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 5.500 Ft és a 20.000 Ft feletti rész 4%-a;

c) 50.000 Ft feletti, de 100.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 6.700 Ft és az 50.000 Ft feletti rész 3%-a;

d) 100.000 Ft feletti, de 500.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 8.200 Ft és a 100.000 Ft feletti rész 2%-a;

e) 500.000 Ft feletti, de 5.000.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 16.200 Ft és az 500.000 Ft feletti rész 1%-a;

f) 5.000.000 Ft feletti, de 10.000.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 61.200 Ft és az 5.000.000 Ft feletti rész 0,5%-a;

g) 10.000.000 Ft feletti, de 200.000.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 86.200 Ft és a 10.000.000 Ft feletti ügyérték 0,25%-a;

h) 200.000.000 Ft feletti, de 500.000.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 561.200 Ft és a 200.000.000 Ft feletti rész 0,2%-a;

i) 500.000.000 Ft feletti ügyérték esetén 1.161.200 Ft és az 500.000.000 Ft feletti ügyérték 0,1%-a;

de legfeljebb 1.000.000.000 Ft ügyérték alapján járó munkadíjat kell felszámítani.

 

Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján

Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ehhez hozzá kell számítani az előkészítéshez, valamint az eljárás lefolytatásához szükséges időt is.
A munkadíj összege minden megkezdett óra után 5.500 Ft. Ennek a munkadíjnak (1,5-től 3-szorosáig terjedően) a többszöröse is számítandó fel az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.

Munkadíj helyszíni eljárás esetén

A közjegyző a munkadíjának – kivéve annak az utazásra fordított idő alapján felszámított részét – másfélszeresét köteles felszámítani, amennyiben eljárását a fél kérelmére a hivatali helyiségén kívül folytatja le. Ezen kívül helyszíni eljárás esetén felszámítandó az utazásra fordított idő alapján számítandó munkadíj is, amelynek mértéke óránként 5.500 Ft.

Költségtérítés

A költségtérítés tételben foglalt készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség, leírási díj, tanú, tolmács költségtérítése stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül továbbá a leírási díj (150 Ft/oldal), az ún. archiválási költség – amely nemperes ügyek vonatkozásában 1.500 Ft, közjegyzői okiratok vonatkozásában pedig 5.000 Ft –, valamint az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a közjegyző részére felszámítandó, oldalanként 150 Ft másolati díj is.
Költségtérítésként a készkiadásokon felül a közjegyző részére a munkadíj (általában) 40%-ának megfelelő költségátalányt kell fizetni.

A közjegyzői díj megtérítése

A közjegyző részére a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíjat és költségtérítést kell fizetni, amit az eljárás kezdeményező fél, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A fél fizetési kötelezettségének az eljáró közjegyzőnél készpénzzel történő fizetéssel vagy választása szerint

a) ha ezt a lehetőséget a közjegyző biztosítja, akkor fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel – a befizetés tényét igazoló eredeti szelvényt ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell –,
b) átutalással – az átutalás tényét a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján közzétett módon kell igazolni – vagy
c) bankkártyával kezdeményezett átutalással
tehet eleget.

A közjegyző az általa felszámított díjról költségjegyzéket állít ki, melyben az egyes díjtételeket munkadíj, költségátalány és készkiadás szerinti bontásban tünteti fel.

A közjegyzői költségjegyzék a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 16. §-ának a) pontja alapján végrehajtható.